Békés 300

 

2011. november 13.
Karacs Teréz (1808-1892)
Püspökladányi református kisnemesi családból származott, de Pesten
született Karacs Teréz, aki 1840-ben vállalt nevelői állást. Mélyen
demokratikus elkötelezettségű asszony volt, aki visszautasította, hogy
főúri nőnevelőben legyen pedagógus. 1844-59 között a miskolci nőnevelő
vezetője volt. Országos hírű pedagógus volt. Kiskunhalason, majd
betegsége miatt 1885-től Békésen lakott, ahol unokaöccse élt. 80.
születésnapján Magyarország szerte ünnepelték. Életének utolsó három
évét Kecskeméti Ferenc családja körében töltötte el. 1892-ben hunyt
el, sírja a Rózsa temetőben állt. Számos szakmai írása mellett
jelentősége abban áll, hogy a nők számára magasabb iskolai nevelést
követelt, amely szerinte előmozdítja a nemzet fejlődését is. Emlékét
utca, a református parókia falán elhelyezett emléktábla, valamint
iskolánk tagintézménye őrzi.
2011. OKTÓBER 16.
Polgári leányiskola
Már az 1880-as években volt kezdeményezés egy békési polgári leányiskola felállítására. 1891-ben nyílt meg az első osztály. Az első két osztály a mai Szabó Dezső utcában, a harmadik a katolikus elemi iskola épületében működött. Amikor már megindult a negyedik évfolyam, a község felépítette az új iskolát a mai Petőfi utca 6. szám alatti épületben. Mivel ez korábban jegyzői lakás volt, nem felelt meg iskolai célokra, ezért szükségessé vált egy új, modern épület felépítése. Az állam erre a célra 43 ezer, a község 60 ezer pengőt adott. A tornaterem felszerelését az állam biztosította. Az épület 1936-ban készült el. Az iskola tandíja viszonylag magas volt, ezért ide a polgári és gazda családok leánygyermekei jártak, hogy bizonyos műveltségi tudáselemeket és gyakorlati ismereteket el tudjanak sajátítani. Az államszocializmus idején megszűnt a polgári leányiskola, és az épületbe a 2. számú (Karacs Teréz) Általános Iskola alsó tagozata költözött. 2011-től az iskola fenntartója a  református egyház lett.
2011. AUGUSZTUS 7.
Polgár Lajos emlékezete

1911-ben, száz éve született Polgár Lajos Békésen, de mivel apja vasutas volt, több iskolában is megfordult. Budapestről hazatérve végül Békésen érettségizett a református gimnáziumban, ahol igen megszerette a reál tudományokat. Szülei mesterembert szerettel volna faragni fiukból, de ő inkább a debreceni Tiszta István Tudományegyetemre ment, ahonnan matematika-fizika szakos diplomával tért haza. Békésen óraadó, 1941-től Csáktornyán kinevezett tanár volt. Katonaként 1945ben amerikai fogságba esett. Onnan hazatérve szombathelyi és orosházi kitérő után 1948-ban Békésre került, és nyugdíjba vonulásáig a gimnázium tanára volt. 1952-ben gimnáziumi igazgatóvá nevezték ki. Céltudatosan építette a tanári kart, és a rengeteg munka meghozta az eredményt: az iskola az érettségi és elvételi eredményeket tekintve az ország iskolái között az élvonalba került. Az iskola híres volt szigorú fegyelméről és a magas színvonalú oktatásról. A Balaton mellett, Fonyódligeten üdülőt épített az iskolának. 1973-ban ment nyugdíjba, 1988-ban, 77 évesen hunyt el. Élete és munkássága iskolánk minden tanára és diákja számára példa lehet.
2011. JÚLIUS 31.
Végh László gimnáziumi igazgató
1908-ban született hétgyermekes családban. Apja községi alkalmazott volt. Nehéz körülmények között éltek. László fiukat a helyi gimnáziumban, majd Debrecenben taníttatták, 1931-ben került vissza Békésre. A helyi gimnáziumban matematikát és fizikát tanított. 1938-ban súlyos betegséget kapott, mozgáskorlátozottá vált. A háborúban nem vitték el katonának. 1944-ben, amikor bevonultak az oroszok, Tokai Lajos igazgató neki adta át a gimnázium vezetését. Néhány héttel a szovjetek bevonulása után beindította az oktatást. 1945-ben a presbitérium megbízta az intézmény igazgatásával. 1948-ban a gimnáziumot is államosították, majd 1949-ben Végh Lászlót is leváltották. Egy ideig még az iskolában dolgozott, majd a 2. számú általános iskolába váltott. Sokat munkálkodott a lakosság közművelődése terén. A kommunizmus évei alatt tanácstag és Hazafias Népfront-aktivista volt. 1968-ban nyugdíjba vonult. A Békési Vízmű Társulat elnökeként sokat tett a város közművesítéséért. 1999-ben hunyt el.
 
Szügyi József kántor
1857-ben Hódmezővásárhelyen született, kiemelkedő tudású zenetanár, orgonista, kántor volt. Vásárhelyen érettségizett, majd Debrecenben teológiát tanult, ott szerzett kántori képesítést. 1878-ban Békésre hívták kántornak és gimnáziumi ének-zene tanárnak. Az 1872-ben épült orgonán kiválóan játszott. 1878-ban hozta létre a gimnázium énekkarát, majd 1880-ban a neves Békési Dalárda vezetője lett. A Dalárdát 36 éven keresztül irányította. 1917-ben nyugdíjba vonult, de a gimnáziumban óraadó maradt. Híres munkája az 1887-ben Debrecenben megjelent Református korál könyv, valamint az 1888-as „Az evangéliumi református egyház énekdallamai” című könyve. Több zeneművet írt, amelyek Békésen nyomtatásban is napvilágot láttak. 1828-ban hunyt el.
Szánthó Albert (1822-1900)
Békésen született, iskoláit itt végezte. Közgyám, vármegyei levéltáros, békési szolgabíró volt. Kezdeményezésére Békésen népbankot alapítottak, sokat harcolt a Békés-Békésföldvár közötti vasúti szárnyvonal megépítéséért. Tagja volt Békés képviselő-testületének, de a vármegyei képviselő-testületbe is beválasztották. A mai Jantyik utcán értékes házat vásárolt, amelyet a községnek adott óvodai célra. Ez ma is áll és működik. Közismert volt a jótékonyságáról. Miután fia nem kötött házasságot, vagyonának jó részét az egyházra hagyta, hogy a gimnázium érettségit adó, nyolcosztályos intézmény lehessen. Háza a Dübögő mellett ma is látható. 1888-ban Miskolcra költözött, ott halt meg 1900-ban, de holttestét hazahozták, és a Rózsa temetőben nyugszik. Utcáját, a korábbi Zugot róla nevezték el Szánthó Albert utcának.
Somlyai Gábor emlékezete
Somlyai Gábor református vallású, egyszerű földműves volt, aki 1824-ben született Békésen. Másfél évig járt elemi iskolába, de ennek ellenére megtanult írni, olvasni, számolni, és 1848-ban, majd 1855-ben községi, néhány év múlva egyházi alkalmazott lett. 16 évesen nősült, feleségével ötven évig élt házasságban. Tájékozott és bölcs ember volt. Érdekelte Békés város múltja és jelene. Élete vége felé megírta Békés város történetét, amely „Emlékirat Békés városának legelső megülésétől kezdve az 1893. esztendő végéig” címmel 1894-ben nyomtatásban is megjelent. Ez a könyv az elmúlt években a városvédők kezdeményezésére ismét megjelent. Somlyai Gábor 1900-ban hunyt el.

Készítette: IP & Petya Team
Református Esperesi és Gondnoki Hivatal © 2017