Pedagógusokat köszöntöttek a Szegediben

-         a tanév kiváló óvodai dolgozója: Gulyás Krisztina

-         a tanév kiváló tanítója: Horváthné Barta Ildikó

-         a tanév kiváló középiskolai tanára: Kovácsné Lipcsei Andrea

-         a tanév kiváló pedagógiai munkát segítő dolgozója: Vighné Szabados Andrea  - ők kaptak az iskolától egy-egy csokor virágot és oklevelet.

Az Igazgatótanács az „aranygyűrűs pedagógus” pedagógus elismerést a 2022/2023. tanévben Papné Somlyai Csilla középiskolai tanárnak ítéli oda.

JUBILÁLÓ MUNKATÁRSAK:

*20  éves:

Gion Márton – tanító

*25 éves :

Békési Rita – középiskolai tanár

Hanczár Mónika – tanító

Szabó László  - karbantartó

Szilágyi Lászlóné – tanító

Tyukodi Marianna – kollégiumi nevelő

*30 éves : Balog Vilmos általános iskolai tanár

*40 éves :

Csonka Jánosné – tanító

Horváthné Barta Ildikó – tanító

Kindli János – általános iskolai tanár

Mészáros Gáborné – tanító - ők egy -egy szál virágot kaptak.

Az elismeréseket Kálmán Tibor polgármester adta át, a rendezvény az iskola által adott ebéddel zárult, melyhez a süteményt a polgármester hozta. 

Palatinus Pál, az intézmény igazgatója az alábbiakkal gondolatokkal köszöntötte munkatársait: 

Életünk során számtalan kisebb és nagyobb ünnep ad alkalmat a tisztelgésre, szeretetünk, megbecsülésünk kinyilvánítására. Aztán ahogyan telnek az évek, ezek a meghitt pillanatok eggyé vállnak, egy olyan nyugodtsággal és meghittséggel teli emlékgyűjteménnyé, ahová – valljuk be – az idő múlásával magunk is egyre gyakrabban térünk meg: emlékezni, feltöltődni, megerősödni. Én azt remélem, hogy ilyen ez a mai alkalmunk is, ahol együtt, terített asztal mellett jól eső érzés ünnepelni, a lassan mögöttük hagyott tanév nehézségeit feledni, sikereinket, örömeinket újra élni. Igaz a naptár szerint már elmúlt a pedagógus nap, de köszönetet mondani sohasem késő. Köszönöm áldozatos, szeretetteljes, értéktermő és értéket teremtő munkátokat.„A tanítás az a szakma, amely az összes többi szakmát tanítja.” Nem tudom elgondolkodtatok-e már azon, hogy amikor mi is visszagondolunk az iskolás éveinkre, nem módszerekre, tanítási technikákra emlékeszünk elsősorban, hanem a pedagógusokra: az ónónéninkre, aki segített bekötni a cipőnket, a tanítóinkra, akik fogták a kezünket az első betűvetésnél, tanárainkra, akik olyan jól magyaráztak és annyira „klassz” fejek voltak. Azt hiszem így vannak ezzel a mi diákjaink is, ezért is fontos minden szavunk és tettünk, amit köztük és értünk mondunk, cselekszünk. Hisz, mindannyian tudjuk: építeni küzdelmes feladat, de a romboláshoz elég néha egyetlen szó, mozdulat is. Az eredményességhez azonban nem elég „csak” a pedagógus elhivatottság, szükség van a kisegítő munkatársak/kollégák lelkiismeretes, a nevelést/oktatást segítő, kiszolgáló munkájára is. A pedagógus napon nekik is szól a köszönet és az elismerés.

Mindannyian tudjuk, hogy egy közösség értékét a benne élő, benne dolgozó tagok határozzák meg. Egy iskola értékét a benne tanító pedagógusok értéke adja. Hogy mi a „Szegedi” értéke? Az elhivatottság, a szinte személyre szabott egyéni bánásmód, a gyermekközpontúság, a ránk bízottak iránti felelősség, a magas színvonalú és komoly eredményeket is felmutatni tudó szakmaiság, a szülői házzal való együtt munkálkodás, a néha még megbicsakló, de egyre erősödő kollegalitás, a hitben való nevelés. Ezeket az értékeket a nevelőtestület minden tanévben teljesíti. Úgy, ahogyan ezt, ez a kedves vers is rímbe szedte:

„ Napról-napra táplált minket mosollyal, tudással.
Megtanított arra is, hogy törődjünk egymással.
Lerakta az alapokat, erős legyen várunk.
Építgessük egyre följebb, s a tudásra vágyjunk.
Hisz az élet viharában az a vár áll legtovább,
amelyiknek jó stabilra építették alapját.”

A szép kék eget azonban néha felhők borzolják, nincs ez másképpen a köznevelés „égboltján” sem. Azt hiszem a pedagógusok munkája talán soha nem szólt ennyi kihívásról, amelyek próbára teszik az alkalmazkodó készségünket, türelmünket, a katedrába vetett hitünket. Bízom vezetőnk és a törvényalkotók bölcsességében, az érdemi munkát elismerni akaró szándékukban, a tanításra felesküdött pedagógustársadalom megbecsülésében. Hisz sokan valljuk még Juhász Gyula szavait : „A tanár az a gyerek, aki legtovább jár az iskolába.” , mert a pedagógus életforma nem csak egy foglalkozás, hanem egy életre szóló elkötelezettség a jövőbe vetett hit iránt, amely évek múlva termi csak meg gyümölcsét

"Keresd az életben mindig a szépet!
Ragadd meg azt is, amit más észre sem vesz!
S ha cudar is sokszor az élet,
Mindig találni benne kedveset, szépet!" (Goethe)

Köszönöm a munkátokat, kitartásotokat! Pihentető nyarat, kellemes vakációt kívánok!