Előadás Balogh Mátyás letartóztatása körülményeiről
Balogh Mátyást, a békési gyülekezet néha lelkészét 1953. március 13-án tartóztatták le, amelyről a békésiek minden évben megemlékeznek a Teleky utca 1. szám alatti parókia falán elhelyezett emléktáblánál. Mucsi András a beszélgetés során elmondta, hogy egy tanulmány kedvéért behatóan foglalkozott a korral, valamint a lelkész személyével. Adatait a békési egyházközségi irattár mellett a békési fióklevéltárból, a debreceni egyházkerületi levéltárból és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által a rendelkezésére bocsátott anyagokból nyerte. A lelkipásztor letartóztatása mögött több dolog is volt: személyes ellentétek egyházi vezetőkkel és az államhatalom képviselőivel, árulás, a kommunista hatalom egyházellenes megfélemlítő hadjárata. A lelkész ismerte az árulóját, és az előadásból az is kiderült, hogy Gregor György, az Állami Egyházügyi Hivatal Békés megyei képviselője egy 1954-es iratban meg is nevezte őt. Az 1950-es években, a Rákosi-korszakban az egyházak gyorsított felszámolása folyt, és ebben az újonnan pozícióba helyezett, a kommunistákkal együttműködő egyházi vezetők is közreműködtek. Különösen aktív volt ezen a téren a kommunista pártban titkos tagként nyilvántartott Péter János tiszántúli püspök, aki 1951-ben meg akarta szerezni az akkor zsinati tagként tevékenykedő Balogh aláírását a sárospataki református teológiai akadémia bezárásához és a református gimnázium állam részére történő átadásához. Balogh Mátyás ezt akkor a legnagyobb árulásnak nevezte, amit egyházi vezető valaha elkövetett. A Balogh-ügyhöz adalékként tudni kell, hogy akkoriban Békésen volt az ország egyik legnagyobb, 22 tagot számláló református egyházközsége. A „verd meg a pásztort, elszéled a nyáj” elve alapján a kommunista hatalom el akarta távolítani a vezető lelkészt.
Balogh Mátyás halálában az is közrejátszott, hogy a váci börtönbe került, amelyet az ÁVH őrzött, és borzalmas körülmények között, kínzásoknak kitéve tartották itt a foglyokat. Balogh boncolási jegyzőkönyve is arról tanúskodik, hogy lényegében agyonverték.
Az est során felmerült az ügynökkérdés is. Mucsi András ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy 1990 után a református egyházban ezt az időbeli közelség, a téma kényelmetlensége miatt nem tisztázták, de azóta felnőtt egy történész generáció, aki foglalkozik ezzel. A Rákosi-korszakban a zömmel családos református lelkészek között voltak olyanok, akiket a megélhetésükkel, családjukkal zsarolták meg, és így működtek együtt az állambiztonsággal.
A programon megjelent Romvári Gáborné Erzsike néni, Balogh Mátyás 92 éves keresztlánya is, aki személyes emlékekkel egészítette ki a témát.
A rendezvényen köszöntőt mondott Polgár Zoltán alpolgármester, Molnár Máté vezető lelkész, zárszót mondott Demeter Ottó, a Békési Református Egyházmegye esperese.
Fotó: Gazsó János
