Bethlen Gábor (1580-1629)

Az Erdélyi Fejedelemség legjelentősebb uralkodója volt, regnálásának évei alatt élte Erdély az aranykorát. Buzgó református, puritán szemléletű politikus volt. Marosillyén látta meg a napvilágot, katonai pályát futott be. 1613-ban választották meg a törökök „ajánlására” erdélyi fejedelemnek. Ennek megfelelően jól mérte fel lehetőségeit és mozgásterét. A vallásszabadság jegyében a jezsuitákat is beengedte országába, de „természetesen” a református egyházat oltalmazta, támogatta. Hadseregét megerősítette, felszerelte, így európai hatalmi tényező lett Erdély. 1619-ben a harmincéves háborúba is beavatkozott, a magyar rendek magyar királynak is megválasztották. 1621-ben megkötötte a nikolsburgi békét, amelyben a magyarországi protestánsok jogait is megerősítették. Rendkívül hatékony gazdaságpolitikát folytatott, Erdélyt felvirágoztatta. Gyulafehérváron főiskolát létesített, ahol híres tanárok tanítottak. Ugyanott nyomdát is alapított, és bőkezű adományokkal támogatta olyan tudósok munkáját, mint Káldi György és Szenczi Molnár Albert. 1629-ben hunyt el.