Bocskai István

Bocskai István református vallású, de kezdetben a Habsburgokhoz hű Bihar megyei nemes volt. A Bihar megyei Kismarján volt a család birtoka. Mind Bocskai György, az apa, mind Sulyok Krisztina az anya, a Habsburgok híve volt, de amikor Gyula a törökök kezére került, jobbnak látták átállni az erdélyi párt oldalára. István 1557-ben született meg, gyermekkorát Kismarján töltötte, de amikor apja meghalt 1571-ben, a család pártfogója, Báthory István Bécsbe küldte a 14 éves fiút. Miska császár bécsi és prágai udvarában megismerte a politika rejtelmeit. Amikor Rudolf lett az uralkodó Bocskai pedig hazatért. Sógora, Báthory Kristóf volt Erdély fejedelme, számára otthon nyílt mozgástér. Ekkor, valamint Báthory Zsigmond uralkodása idején nagyon megnőtt a Bocskai-uradalom: kezében volt a Berettyó, a Sebes-Körös vidéke és az Érmellék is. A gyurgyevói csatában Bocskai vezette az erdélyi hadakat. Amikor Erdélyben megbukott a Báthory-hatalom, és 1600-ban Vitéz Mihály bevonult Erdélybe, Bocskai visszavonult Biharba. Az erdélyi országgyűlés pártállása miatt elkobozta az erdélyi birtokait, de ő természetesen nem volt hajlandó semmit sem átadni az udvarnak. Erdélyben hamarosan Basta tábornok lett az úr, aki a Habsburgokat képviselte. 1602-ben Prágába rendelték, ahol egy ideig „marasztalták”, majd hazatérhetett Biharba. Minden vágya az volt, hogy visszaszerezze erdélyi javait. 1604-ben felvette a kapcsolatot az erdélyi törökbarát (és Habsburg-ellenes) körökkel, valamint a törökökkel, akik meglebbentették előtte a fejedelmi tisztség megszerzésének lehetőségét. A levelezés Belgioiso tábornok kezébe került, Bocskai egy csapásra kegyvesztetté vált. Ekkor fordult a szabadság ügye mellé.