Comenius (Jan Amos Komensky), (1592-1670)

A Morva Testvérek nevű szabadegyház utolsó püspöke a Dél-Morvaországban látta meg a napvilágot 1592-ben. Akkoriban a huszita gyökerű protestáns közösség még királyi védelem alatt állt. Az ifjú először szülőföldjén végezte gimnáziumi tanulmányait, majd Heidelbergben járt egyetemre. Nem doktorált az egyetemen, hanem hazatért Morvaországba, és Prerau gimnáziumában volt tanár. 1616-ban a Testvérközösség lelkészévé avatták. Első felesége, aki két lányt szült neki, a gyerekekkel együtt 1622-ben halt meg pestisben. Az 1620-as Fehér-hegyi vereség után megindult a protestánsok üldözése Cseh- és Morvaországban. A lelkész menekülni és bujkálni kényszerült. 1624-ben ismét megnősült, a Testvérek egyik presbiterének lányát vette el. Ő három lánnyal és egy fiúval ajándékozta meg. 1628-ban több ezer társával együtt kénytelen volt elhagyni szülőföldjét, és a lengyelországi Lissa városában telepedett le. Ott a lengyelek saját városrészt építettek fel, saját iskolákkal, gyülekezettel, stb. Az új lissai gimnázium tanáraként nagy elismertségre, európai hírnévre tett szert Comenius. Meghívásokat kapott Németországba, Angliába, Hollandiába és Svédországba, számos tankönyvet írt, véleményezett. 1648-ban meghalt a második felesége, de ebben az évben megválasztották a lissai Testvérgyülekezet püspökévé is. A kilátástalan helyzetben levő lengyelországi egyház feloszlatta önmagát, püspökük pedig II. Rákóczi György hívására Magyarországra, Sárospatakra költözött. Itt a Lorántffy Zsuzsanna oltalma alatt álló híres kollégium tanára lett. Kalandos élete ismét Lengyelországban folytatódott, majd Lissa 1656-os elpusztítása után haláláig Amszterdamban élt.