Ráday Pál

1677-ben született nemesi családban. Mély hitű református emberként élt, puritán kegyességgel. Hazai iskolákban tanult, 1700-ban már Nógrád vármegye jegyzői székét foglalta el. 1703-ban csatlakozott a Rákóczi-féle mozgalomhoz. Rákóczi Ferenc kancellárjaként. Műveltségével, nyelvtudásával szolgálta a szabadságharcot. A külföldi királyi udvarokat tájékoztatta a magyar szabadságharc céljairól. Az összes fontos kiáltványt és levelet ő fogalmazta meg. A szabadságharc veresége után úgy döntött, hogy itthon marad. Kegyelmet kapott, feladatának azt tekintette, hogy a magyar protestánsok jogait megvédje a császári udvarnál. Az országgyűléseken rendszeresen felszólalt vallási kérdésekben, tiltakozott minden, a protestánsok számára sérelmes jogszabály ellen. Tudását ellenfelei is elismerték, beválasztották a Pesti Vallásügyi Vegyesbizottságba. Az egyházközségek, iskolák, szervezetek, magánszemélyek hozzá fordultak segítségért, ezért megkapta a generális főkurátor, vagyis általános főgondnoki megbízatást. Egyházi íróként is jól ismerték, több éneke a mostani énekeskönyvünkben is megtalálható.