A bajban is ott vannak
Osgyán György, a Magyar Református Szeretetszolgálat nemzetközi munkacsoport-igazgatója tartott el?adást március 26-án Békésen. A szervezet tevékenységének súlypontja a Kárpát-medencében van, bár már jártak Burmában, Afganisztánban és legutóbb Haitin is.
Az újonnan alakult Tágas Tér Baptista Gyülekezet és a református egyházközség szervezésében érkezett Békésre Osgyán György, aki kondorosi születés?, és rokoni szálak kötik Békéshez. ?t és a közönséget Katona Gyula lelkipásztor köszöntötte, aki arra utalt a Róm 15,1-6 alapján, hogy tartozni rossz dolog, bár másoknak azzal tartozunk, hogy Isten megbízatásából hordozzuk az ? terheiket. Pontosan ezt teszi a MRSZ is.
A Szeretetszolgálat vezet?je utalt arra, hogy szervezetük 2006-ban jött létre, és munkájuk során hajléktalanokat, elesetteket, szegény családokat segítenek a Kárpát-medencében, de van egy iskolafejlesztési programjuk is, amelynek keretében pl. Kárpátalján magyar iskoláknak juttatnak el segítséget. Ebben az évben január 12-én hatalmas erej? földrengés rázta meg Haiti f?városát, és röviddel ezt követ?en már meg is érkezett az értesítés a Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársaihoz. Még azon az éjszakán megszervezték azt az önkéntes csapatot, amely f?ként egészségügyi dolgozókból állt, és kiutaztak a Dominikai Köztársaságba, hiszen Haiti f?városának, Port-au-Prince-nek a repül?tere gyakorlatilag használhatatlanná vált a földrengés miatt. Innen indultak el járm?vekkel a haiti határ felé. A f?város repül?tere adott otthont a magyaroknak is, mint a többi nemzetközi segít?nek. Osgyán elmondta: a hatalmas romhalmaz és 35 fokos meleg mellett a terjeng? hullaszag is nehezítette a munkát. Az ENSZ helyi épülete teljesen összeomlott, 200 munkatársuk elt?nt / elhunyt, így aztán a mentést senki sem tudta összehangolni. Amerikai katonák fedezete alatt mentek ki a magyarok a városba, ahol ellátópontokat hoztak létre a betegek megvizsgálására és ellátására. Sok kritika érte a ment?ket, hogy f?ként a franciáknál sok volt a csonkolás, de ez nem csoda, hiszen amikor az a kérdés, hogy egy sok helyen törött láb miatt meghal-e a beteg vagy inkább levágják azt, az utóbbi mellett döntenek. Különösen problémás pl. a gyerekek helyzete, mert nagyon sok az árva gyerek a f?városban, akiknek az ellátását is meg kellett szervezni. Már a második úton éppen a kisgyermekekhez fordultak oda, akiknek az ellátásáról senki sem gondoskodott. A segélyszállítmányok feln?ttekre vannak „méretezve”, de csecsem?tápszerr?l nem gondoskodnak. Sok kisgyermeknek nem volt mit enni és inni. A második úton már újabb kihívások merültek fel: a földrengés súlyos sebesültjei addigra már vagy gyógyultak vagy meghaltak, de járványok, fert?zések ütötték fel a fejüket. A Szeretetszolgálat vezet?je szerint a lakosság nagy része keresztyén, és méltósággal viselték a tragédiát. Vasárnapokon az összeomlott gyülekezeti épületek el?tt tartották meg istentiszteleteiket. Osgyán György az el?adását filmmel és fotókkal illusztrálta.
Mucsi András
Az újonnan alakult Tágas Tér Baptista Gyülekezet és a református egyházközség szervezésében érkezett Békésre Osgyán György, aki kondorosi születés?, és rokoni szálak kötik Békéshez. ?t és a közönséget Katona Gyula lelkipásztor köszöntötte, aki arra utalt a Róm 15,1-6 alapján, hogy tartozni rossz dolog, bár másoknak azzal tartozunk, hogy Isten megbízatásából hordozzuk az ? terheiket. Pontosan ezt teszi a MRSZ is.
A Szeretetszolgálat vezet?je utalt arra, hogy szervezetük 2006-ban jött létre, és munkájuk során hajléktalanokat, elesetteket, szegény családokat segítenek a Kárpát-medencében, de van egy iskolafejlesztési programjuk is, amelynek keretében pl. Kárpátalján magyar iskoláknak juttatnak el segítséget. Ebben az évben január 12-én hatalmas erej? földrengés rázta meg Haiti f?városát, és röviddel ezt követ?en már meg is érkezett az értesítés a Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársaihoz. Még azon az éjszakán megszervezték azt az önkéntes csapatot, amely f?ként egészségügyi dolgozókból állt, és kiutaztak a Dominikai Köztársaságba, hiszen Haiti f?városának, Port-au-Prince-nek a repül?tere gyakorlatilag használhatatlanná vált a földrengés miatt. Innen indultak el járm?vekkel a haiti határ felé. A f?város repül?tere adott otthont a magyaroknak is, mint a többi nemzetközi segít?nek. Osgyán elmondta: a hatalmas romhalmaz és 35 fokos meleg mellett a terjeng? hullaszag is nehezítette a munkát. Az ENSZ helyi épülete teljesen összeomlott, 200 munkatársuk elt?nt / elhunyt, így aztán a mentést senki sem tudta összehangolni. Amerikai katonák fedezete alatt mentek ki a magyarok a városba, ahol ellátópontokat hoztak létre a betegek megvizsgálására és ellátására. Sok kritika érte a ment?ket, hogy f?ként a franciáknál sok volt a csonkolás, de ez nem csoda, hiszen amikor az a kérdés, hogy egy sok helyen törött láb miatt meghal-e a beteg vagy inkább levágják azt, az utóbbi mellett döntenek. Különösen problémás pl. a gyerekek helyzete, mert nagyon sok az árva gyerek a f?városban, akiknek az ellátását is meg kellett szervezni. Már a második úton éppen a kisgyermekekhez fordultak oda, akiknek az ellátásáról senki sem gondoskodott. A segélyszállítmányok feln?ttekre vannak „méretezve”, de csecsem?tápszerr?l nem gondoskodnak. Sok kisgyermeknek nem volt mit enni és inni. A második úton már újabb kihívások merültek fel: a földrengés súlyos sebesültjei addigra már vagy gyógyultak vagy meghaltak, de járványok, fert?zések ütötték fel a fejüket. A Szeretetszolgálat vezet?je szerint a lakosság nagy része keresztyén, és méltósággal viselték a tragédiát. Vasárnapokon az összeomlott gyülekezeti épületek el?tt tartották meg istentiszteleteiket. Osgyán György az el?adását filmmel és fotókkal illusztrálta.
Mucsi András