15. nyáritábor
Június 30-án autóbusszal 42 gyermek 6 felnőtt kíséretével indult a Bükki Nemzeti Park területén, a Szilvás-patak mellett található, hegyekkel ölelt csodálatos helyre, Nagyvisnyóra. Út közben megtekintettük a feldebrői templomot, majd folytattuk utunkat a szálláshelyre. Hamar szívünkbe zártuk ezt a valóban csodálatos táborhelyet, és várakozással tekintettünk az előttünk álló hét elé. Még ezen az estén elkészült a heti terv és heti menü kiírása, a táborzászló, a szobaszemléhez szükséges táblázat és nem utolsó sorban a heti mottónk kifüggesztése. Csoportalakítást követően az ügyeleti rendet is meghatároztuk.
Másnap délelőtt, kedden játékos vetélkedő keretében szereztünk több ismeretet a környékről. Délután Bélapátfalvára mentünk, ahol a monostort tekintettük meg, majd a helyi Vidámparkban töltöttünk két felejthetetlen órát. Az estét játékkal, ping-pong versennyel, focizással töltöttük.
Szerda délelőtt Mucsi Pista bácsi vezetésével indultunk a faluba. A kőbányához kalauzolt bennünket, mesélt a történetéről röviden, majd mindenki gyűjtögethette az érdekes kőzeteket. Délután Szilvásvárad nevezetességeiben gyönyörködtünk. A Panoptikum, a kisvonat, a vízesés, a pisztrángos tó mindig nagy élményt tud nyújtani. A bob pályát sem hagytuk ki, köszönet ezért az Alapítványunknak és Juhászné Mucsi Ildikó szülőnek!
Este csoportokban "dolgoztunk". Minden csoportnak "Az erdő fohásza" (ismeretlen költő) verséből egy-egy részletet kellett megjelenítenie, majd összerakva kirajzolódott a teljes vers.
Csütörtökön reggeli után úti csomaggal a kezünkben szálltunk a buszra, és indultunk az aggteleki cseppkőbarlang szlovákiai részébe, a Domica barlangba. Az élményünket az ott készült képek hűen tükrözik, hála Domokos Juci néninek, akinek az egész hét beszámoló képeit is köszönhetjük!
Péntek délelőttöt a táborban töltöttük, a nyári nap tikkasztó melege elől délután a bükkszéki strandra "menekültünk". A pancsolásban, csúszdázásban jól kifáradva tértünk vissza, ahol Gyebnár Attila bácsi várt a finom vacsorával. Köszönjük Neki is, hogy szabadsága ideje alatt velünk tartott és igazán kedvünkre való ételekkel gondoskodott rólunk. Szeretnénk köszönetet mondani Lehoczki Mihály szülőnek is, aki saját gépkocsijával szállította a táborhelyre a heti menünk alapanyagait.
Szombat reggel alternatív programunk volt. Aki túrázásra vágyott, az Budainé Julika nénivel, Juci nénivel és Pista bácsival indult a táborhelytől 4km-re lévő dédesi várromhoz. Aki kézműveskedni akart, azzal Kindli János bácsi a batikolás technikáját ismertette meg, de közben fát gyűjtött lelkes segítőivel az esti tábortűzhöz. A délutánt a bogácsi strandon "vészeltük" át.
Sötétedéskor a KI MIT TUD? után tábortűz mellett, szalonnasütés közben jó hangulatban idéztük fel a hét eseményeit.
Az utolsó napunkra is maradt meglepetés, köszönhetően Balog Vilmos bácsi táborvezetőnek. Még mindig volt a tarsolyában játék, amit nagyon élveztünk. Természetesen a jutalmazás sem maradt el, mindenkinek jutott csoki. Ebéd után búcsút vettünk a táborhelytől és indultunk haza. Ez a délután sem telhetett el esemény nélkül, hiszen a Suba-lyuk barlanghoz vezető út megmászása igazi kihívás volt a tériszonnyal küzdőknek. Utolsó megállónk Tiszafüreden volt, ahol egy utolsó jégkrém enyhítette a kánikulai meleget. Este 9-re értünk haza.
Bízom abban, hogy valamennyi táborozónk még sokáig fog emlékezni erre a hétre is.
Szeverényi Valéria /kísérő pedagógus/