Katona Gyula református esperes ünnepi köszöntője.

KEDVES OLVASÓ!

Karácsony lényegét sokféleképpen próbálták már megfogalmazni… (a szeretet ünnepe, az ajándékozás alkalma, a családok megbékélésének lehetősége, stb…). Itt és most figyeljünk János evangélista szavaira, aki a többi evangélistától eltérően nem beszél istállóról és jászolbölcsőről, pásztorok és napkeleti bölcsek látogatásáról, amikor Jézus Krisztus eljöveteléről szól. Számára a hangsúly az örök Ige testté lételén van, Akinek az egyik legfontosabb jellemzője, hogy Ő maga a világosság.

Már Ézsaiás próféta is évszázadokkal korábban arra mutat rá, hogy a Messiás eljövetelekor "a nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát." (Ézsaiás 9,1.) Nyilvánvalóan az apostoli korban sem volt különb a helyzet, mint ahogyan ma sincs ez másként… A sötétség erői félelmetes módon és eszközökkel vannak jelen mindennapi életünkben, amelyek ellen nekünk is fel kell vennünk a harcot. Ma is igaz Pál apostol iránymutatása: "a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen…" (Efézus 6,12.) Nem szabad azonban lebecsülnünk az ellenfelet! Napjaink totális válsághelyzete is azt bizonyítja, hogy a gonoszság erői képesek kihatni az élet minden területére, megrendítve akár az egész világ létét és biztonságát.

A terrorizmustól fenyegetett világunkban úgy tűnik, felülkerekedtek a sötétség erői. Azonban éppen itt jön "segítségünkre" karácsony történése. Ami emberileg megoldhatatlannak, leküzdhetetlennek tűnt, azt az isteni jóakarat, a minden ember számára megjelenő isteni kegyelem egy csapásra megoldotta és leküzdötte. Jézus Krisztus azért jött, hogy egy új megvilágításba helyezze az addigi reménytelen emberi létet. S ahogyan Jézus élete során minden válsághelyzetre tudott megoldást adni a hozzá segítségért fordulóknak, úgy igaz ez ma is: a vele élő kapcsolatba kerülő ember számára soha nem látott lehetőségek nyílnak meg. Betegség, reménytelenség, halál – Benne és Általa új megvilágításba kerülnek. S ez nem kevesebbet jelent, mint hogy az addig biztosnak hitt alapok helyett új alapokra helyeződhet át az életünk, mely alap valóban biztonságos és kikezdhetetlen. Rajtunk múlik, hogy készek vagyunk-e felcserélni a régit az újjal, a bizonytalant a biztossal, a sötétséget a világossággal, a halált az élettel?

Karácsonykor ezt a lehetőséget teremtette meg az örökkévaló Isten, hogy az eredeti teremtési rend az új teremtésben, Jézus Krisztusban helyre állhasson és mindenki számára megvalósulhasson.

És hogy mi ebben a mi felelősségünk és feladatunk? Tulajdonképpen annyi, mint ami volt a pásztoroknak, a napkeleti bölcseknek, az első tanítványoknak, az utánuk jövő hitbeli őseinknek… Észrevenni Isten "jelzéseit", meghallani hozzánk intézett üzeneteit, engedelmeskedni szavának, útmutatásának. Azaz: elfogadni hívását, s követni a Megváltót minden élethelyzetben, megszabadulva Általa a sötétség világának uraitól és a gonoszság erőitől.

Adja Isten, hogy a karácsonyi evangélium így munkálja életünkben a megmaradást és az életet, ami kihat a hétköznapok vállalt feladatai végzésére is!

Áldott, békés Karácsonyt és eredményekben gazdag Újévet kíván:

Katona Gyula református esperes-lelkipásztor