Kolozsvári benyomásaim képekben

2016. augusztus 19-21. között ismét Kolozsváron járt a Békési Református Egyházközség két busznyi delegációja, hogy találkozzon a Kolozsvár-Hidelve gyülekezet tagjaival és részt vegyen a Kolozsvári Magyar Napokon. Örvendetes módon néhány éve már évi rendszerességű a két közösség tagjainak találkozása.

A békésiek augusztus 19-én érkeztek meg a városba, ahol többnyire a gyülekezet tagjai szállásolták el őket. Lehetőség volt megismerni a város nevezetességeit, valamint rész vettünk a Kolozsvári Magyar Napokon. Péntek este a kolozsvári magyar opera a Hunyadi Lászlót adta elő, szombaton pedig Ákos koncertezett a Kincses Városban. A magyar ünnepnapon a vendégek és vendéglátók Székelyföldre (Parajd és Szováta) utaztak. A vasárnapi istentiszteleten a prédikációt Katona Gyula esperes tartotta.

A több mint háromszázezres város Erdély fővárosaként is jól ismert, bár az erdélyi fejedelmek nem itt, hanem Gyulafehérváron székeltek. A románok tudatosan megváltoztatták az etnikai arányokat: míg Mátyás király idejében fele-fele volt a magyarok és németek (szászok) aránya és évente felváltva adta a két közösség a polgármestert, most a magyarság aránya 15-16% körül mozog. Még ez is hatalmas szám, hiszen ötvenezres magyarsággal számolhatunk. A magyarság a hatvanas években került kisebbségbe a városban. Kolozsvár a nemzetiségi és vallási sokszínűségről ismert. Itt van a híres római katolikus Szent Mihály-templom, de a magyarok többsége mégis református vallású. A reformáció idején a város az unitárius egyház központja volt, de mára ez a múlté, és alig pár ezres az unitárius gyülekezet. A magyarságot erősítette a háború előtt az 1944-ben deportált 17 ezres kolozsvári zsidóság is. A magyar és német evangélikusság létszáma nem éri el az ezret. Annál nagyobb viszont az ortodoxok és a román ajkú görög katolikusok száma, akiknek templomai mindenhol gombamód nőnek ki a földből. Az ortodoxok hivatalosan kétszázezren vannak a városban.

Kolozsvár évek óta a jobboldal kezében van. Nyoma sincs a régi keményvonalas nacionalista politikának, amely a kilencvenes években, a magyarellenes Gheorghe Funar polgármestersége idején jellemezte Kolozsvárt. Akkoriban a padok és a kukák is román nemzeti színekben pompáztak. A Bocskai (ma Avram Jancu) téren Funar hatalmas szobrot emelt az 1848-49-ben magyarok elleni tömegmészárlásokat elkövető Avram Jancunak. Nagyon tapintatos lépés volt a magyarlakta városban. A város nevét 1974-ben változtatták Cluj-Napocára, utalva a római múltra. A trianoni békével új időszak kezdődött, a város új urai lassan el akarták törölni a magyar múltat. A belvárosban nem maradt egy utca sem, amely megtartotta volna a régi magyar nevét. A Házsongárdi temetőben nyugszik az első román polgármester, akinek a sírjára az van írva, hogy "Kolozsvár első polgármestere". Igen, a város történelme velük kezdődött, a románok előtt nem is volt semmi…. A nevezett temetőben nyugszik a magyar elit színe-java: tudósok, művészek, politikusok, magyar arisztokraták. Hogy mást ne említsünk, itt temették el Apáczai Csere Jánost vagy Reményik Sándort. Mivel köztemetőről van szó, a város új urai kíméletlenül eladják a meg nem váltott magyar sírokat, így a magyar sírköveket lassan de feltartóztathatatlanul románok váltják fel. A múltat végkép eltörölni – ismerős a recept. A magyar utcanevek és magyar feliratok is eltűntek. Mátyás király szülőházán büszkén hirdeti a román és angol tábla, hogy természetesen ő is román volt.

Idei Magyar Napok apropóját az adta, hogy hétszáz éve, Kolozsvár 1316. augusztus 19-én kapott fontos kiváltságokat (önkormányzat és plébános választása) Károly Róbert királytól. Az Anjou-házi uralkodónak fontos volt a városok támogatása, hiszen a városi polgárság a királyt preferálta a tartományurakkal szemben. Megszületett tehát az új Kolozsvár, amely a mai belváros területén építette fel városát. A városban látta meg a napvilágot Mátyás és Bocskai István is. A reformáció idején a város protestáns lett, de később a katolikusok is visszatértek. A hétszázadik évforduló fontos volt a mai városvezetésnek is, amely a megyei önkormányzattal együtt komolyan támogatta a rendezvényt. Igaz, a város alpolgármestere, Horváth Anna magyar, az RMDSZ politikusa, de a Kolozs megyei tanács alelnöke is a magyar közösséget erősíti. Igen, eljött az az idő, hogy jó jóban lenni a magyarokkal. Még akkor is, ha elsősorban a testületi többség múlik a magyar párton. Természetesen a magyar állam is mélyen belenyúlt a pénztárcájába. A magyar kulturális napok komoly programokkal várták az érdeklődőket, és megmutatkozott, hogy még mindig erős a kolozsvári magyarság.

Mucsi András

Képek:

Kolozsvár reggeli fényben a fellgvár dombjáról

Mátyás király szülőháza és a város főtere a Szent Mihály-templommal

Képek a Házsongárdi temetőből

Istentisztelet Kolozsvár-Hidelvén