Karácsonyi köszöntő

Nagyon nehéz megtalálni a megfelelő szavakat néhány nappal Karácsony ünnepe előtt egy olyan helyzetben, amiben ma élnünk kell. Tömegbalesetek, pokolgépes merényletek, terrortámadások különféle módon kitervelt és végrehajtott módozatai, nyilvános kivégzése az orosz diplomatának, egymást követő természeti katasztrófák… És akkor még nem beszéltünk az egyre fiatalabb korosztályt megtámadó különféle betegségekről, a váratlan hirtelenséggel, máról holnapra eltávozott barátainkról, ismerőseinkről.

Még fel sem tudjuk fogni az egyiket és máris itt a következő. S mindezt még tetézi a média által ránk erőltetett karácsonyt megelőző bevásárlási láz, az ezzel járó tülekedés, kapkodás, elégedetlenkedés.

Hová jutott ez a világ? – kérdezem, kérdezzük. Mivé lettünk, mivé váltunk?

S hogy jön mindez egy karácsonyi köszöntő elejére? Nos úgy, hogy az első karácsonykor, az Ige testté lételekor, vagyis Jézus Krisztus megszületésekor sem volt a helyzet rózsásabb. A világ akkor is magával volt elfoglalva, s a legkevésbé sem érdekelt senkit, hogy miért ragyogott fel egy csodálatos fényességű csillag az égen. Mint ahogy az is hidegen hagyta az embereket, hogy holmi pásztorok angyalok megjelenéséről fecsegnek, akik valami Megtartó születéséről adtak hírt, Akit az angyali híradás nyomán a pásztorok egy jászolbölcsőben meg is találtak.

Ezt követően hosszú évtizedeknek kellett ahhoz eltelnie, hogy a karácsonyi történés emberi életeket formáló valósággá váljék.

Nem tudom, Kedves Olvasó, Aki most ezeket a sorokat olvasod, hogy hányadik karácsonyodat éled meg ezekben a napokban?! S azt sem tudhatom, hogy mit jelentettek eddig Számodra ezek az ünnepek?! De azt tudom, hogy semmi garancia sincs egyikőnk életére nézve sem arra, hogy a következő Karácsonyt megérjük. Most, ezen a Karácsonyon talán még mindent átgondolhatunk, s felismerhetjük: mi az, ami valójában hiányzik az életünkből, amit a Karácsonykor megszületett Isten Fia adhat egyedül. Mert Ő ezért jött, ezért vállalta emberi sorsunkat, ezért adta életét valamennyiünkért, hogy nekünk igazi, teljes, boldog életünk lehessen Benne és Általa!

"Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse, aki elveszett!"

Elveszett képét mutató világunkban, elveszett életű emberek között hadd legyünk a megtaláltakhoz és megmentettekhez tartozók! S ezért ma sem kell többet tenni, mint egykor a pásztoroknak vagy a napkeleti bölcseknek: elhinni a mennyei híradást, elindulni Krisztus felé, s hódolattal átadni a szívemet, életemet Neki!

Így legyen áldott Karácsonya és boldog Újéve minden Kedves Olvasónak!

Katona Gyula esperes-lelkipásztor