Békési reformátusok - kik azok?

Békés, Murony, Kamut, Bélmegyer, Tarhos református lakossága alkotja a Békési Református Egyházközséget, amely önmagát Jézus Krisztus Magyarországi Református Egyháza részének tartja. A reformátusok a 16.századi egyházi megújulási folyamat, a reformáció örököseinek tartják magukat, azon belül pedig a svájci, Kálvin János neve által fémjelzett irányzat tanításait fogadják el. Békésen a 16.század közepétől élnek reformátusok. A 20.század folyamán a környező falvak addig különálló református közösségei is csatlakoztak a békési gyülekezethez. Az egyházközség demokratikus irányító szerve a választott presbitérium, amely a közösség valamennyi kérdésében dönt. Ennek élén a vezető lelkész és a gondnok áll. Az egyházi élet középpontja a vasárnap délelőtti istentisztelet, amikor a gyülekezet együtt imádkozik az egyház Urához, énekel, valamint prédikációt hallgat. 
Közösségünk népegyház, azaz olyan közösség, amelynek bárki tagja lehet, aki részesült a keresztség szentségében. Az egyház ott áll tagjai mellett az élet minden fontos eseményénél: a születésnél (keresztelő), a tizenéves korba lépéskor (konformáció), a párválasztás alkalmával (esküvő) és akkor, amikor valakitől búcsút kell venni (temetés). 
A reformátusok különösen fontosnak tartják a Biblia olvasását, amelyet Isten kijelentésének fogadnak el. A Bibliában Isten, mint a világ Ura és Teremtője nyilatkoztatja ki magát minden embernek, és fontos életvezetési tanácsokat ad. A Bibliából ismerjük meg valódi természetünket, bűnös állapotunkat, amelyből Jézus Krisztus váltsághalála útján van szabadulás. A reformátusok hitének összefoglalását adja a Heidelbergi Katechizmus, valamint a Második Helvét Hitvallás című írás, amelyek a 16. században születtek.