Kik a presbiterek?

A presbiterek a reformáció népegyházaiban azok a demokratikusan választott testületek, amelyek egy adott gyülekezet szellemi-anyagi ügyeit intézik. Az abszolutizmus évszázadaiban a protestánsok példát mutattak demokráciából: a közösség minden tagja részt vehetett a presbitérium tagjainak megválasztásában. A presbiter szó előfordul a görög nyelvű Újszövetségben is, jelentés „idős” vagy „vén”. Ez nem feltétlenül az életkorra vonatkozik, hanem arra, hogy valaki a hitben legyen „idős”, azaz tapasztalt. Az újszövetségi egyház presbitere látta el a mai lelkipásztori feladatokat, és ebből fejlődött ki a korai katolikus egyházban a papi tisztség. A mai egyház presbiterei „világi”, azaz nem felszentelt személyek, de a presbiterekre szabott bibliai feltételek – elvileg – rájuk is vonatkoznak. A presbiter a gyülekezet gazdája, a „nyáj őrízője”, aki felelősséggel tartozik a rá bízottakért. 

A Magyarországi Református Egyházban a kettős elnökség elve érvényesül, azaz mind gyülekezeti, mind egyházmegyei, mind egyházkerületi szinten egy lelkész és egy presbiter együttesen látja el a vezetői teendőket (lelkipásztor-gondnok, esperes-gondnok, püspök-főgondnok, zsinati lelkész elnök-zsinati világi elnök). Így elmondhatjuk, hogy a református egyház igazi „civil” egyház. A presbitériumok száma változó, a gyülekezet létszámától függ, de előírás, hogy néggyel osztható számú presbitériumnak kell működnie egy gyülekezetben. A békési gyülekezet presbitériuma 24 tagú, amelyből 20 főt a békési, 2 főt a kamuti, 1-1 főt a bélmegyeri és muronyi egyháztagok sorából választottak 2005-ben a hívek. A jelenlegi presbiterek megbízatása 6 évre szól. A presbitérium fogadja el az egyházközség költségvetését, dönt a gyülekezeti és iskolai ügyekben, részt vesz az egyházmegyei és egyházkerületi tisztségviselők, valamint az egyházparlament (zsinat) tagjainak megválasztásában. A presbitérium általában évente négyszer-ötször ül össze. Elnökei a lelkész és a gondok.