Heidelbergi KÁTÉ

 

2010. OKTÓBER 31.
XLIV. ÚRNAPJA
113. kérdés: Mit tilt meg a tízedik parancsolat?
Felelet: Azt, hogy soha még a legcsekélyebb kívánság vagy gondolat se támadjon fel szívünkben Istennek egy parancsolata ellen sem, hanem állandóan gyûlöljünk minden bûnt és szeressük azt, ami Isten akaratával egyezõ.
114. kérdés: Megtarthatják-e tökéletesen mindezeket a parancsolatokat azok, akik Istenhez megtértek?
Felelet: Nem; még a legszentebb életû emberekben is, míg e földi életben vannak, csak csekély kezdetei vannak meg ennek az engedelmességnek, úgy azonban, hogy komoly elszánással kezdenek el Istennek nem csak némely, hanem minden parancsolata szerint élni.
115. kérdés: Miért hirdetteti hát Isten olyan szigorúan a Tízparancsolatot, ha azokat ebben az életben senki meg nem tarthatja?
Felelet: Elõször azért, hogy bûnös természetünket egész életünk folyamán egyre jobban megismerjük és annál nagyobb vágyódással keressük Krisztusban bûneink bocsánatát és az igazságot (megigazulást). Továbbá, hogy folytonosan azon legyünk és Istentõl az Õ Szentlelkének segedelmét is kérjük ahhoz, hogy egyre inkább megújuljunk Isten hasonlatosságára, míg e földi élet után el nem érjük a tökéletesség végcélját
 2010. OKTÓBER 24.
XLIII. ÚRNAPJA
112. kérdés: Mit kíván a kilencedik parancsolat?
Felelet: Azt, hogy senki ellen hamisan ne tanúskodjam, senki szavait el ne csavarjam, mást rágalmazó és gyalázó ne legyek, senkinek meghallgatása nélkül való és könnyelmû elítélésében részt ne vegyek, hanem mindenféle hazugságot és csalárdságot, mint az ördögnek tulajdon mûveit, hacsak Isten súlyos haragját magamra vonni nem akarom, kerüljek; törvényes és minden más eljárásomban az igazságot szeressem, õszintén kimondjam és megvalljam; és felebarátom becsületét és jó hírnevét tehetségem szerint oltalmazzam és elõmozdítsam.
XLII. ÚRNAPJA
110. kérdés: Mit tilt meg Isten a nyolcadik parancsolatban?
Felelet: Nem csak azt a lopást és rablást tiltja meg, amelyet a világi felsõbbség is büntet, hanem lopásnak nevezi mindazt a gonosz cselekedetet és szándékot is, amely által felebarátunk tulajdonát akár erõszakkal, akár a jogosság látszata alatt magunkhoz akarjuk ragadni, mint például hamis súly, mérték, árucikk, pénz által, vagy uzsorával, vagy bármi más módon, amit Isten megtiltott. Ehhez számítandó még mindenféle fösvénység és Isten ajándékainak mindenféle haszontalan tékozlása is.
111. kérdés: Mit kíván Isten e parancsolatban?
Felelet: Azt, hogy felebarátom hasznát tõlem telhetõleg elõmozdítsam; vele úgy cselekedjem, amint akarnám, hogy mások velem cselekedjenek, és hûségesen dolgozzam, hogy a szûkölködõn szükségében segíteni tudjak.
 2010. OKTÓBER 03.
XL. ÚRNAPJA
105. kérdés: Mit kíván Isten a hatodik parancsolatban?
Felelet: Azt, hogy felebarátomat sem gondolatban, sem szóval vagy a magaviseletemmel, annál kevésbé tettel, akár közvetlenül, akár mások által, gyalázattal ne illessem, ne gyûlöljem, ne sértsem meg vagy meg ne öljem; hanem minden bosszúvágyat irtsak ki magamból; saját magamban se tegyek kárt, se vakmerõen ne rohanjak veszedelembe. Ezért viseli a világi felsõbbség a fegyveres hatalmat is, hogy a gyilkosságot megakadályozza.
106. kérdés: De hát nem csupán a gyilkosság megtiltásáról van-e szó ebben a parancsolatban?
Felelet: A gyilkosság megtiltása által azonban arra is tanít Isten bennünket, hogy Õ a gyilkosságnak még a gyökerét, úgymint az irigységet, haragot, gyûlöletet, bosszúvágyat is gyûlöli és mindezt már titokban való gyilkosságnak tekinti.
107. kérdés: De elég-e az, ha felebarátunkat az említett módon meg nem öljük?
Felelet: Nem elég; mert amikor Isten az irigységet, gyûlöletet és haragot kárhoztatja, ezzel már azt kívánja, hogy szeressük felebarátunkat, mint magunkat, iránta türelemmel, békességgel, szelídséggel, könyörületességgel és szívességgel viseltessünk, kárát tõlünk telhetõleg elhárítsuk, és még ellenségeinkkel is jót tegyünk.
GONDOLKOZZUNK EGYÜTT A HEIDELBERGI KÁTÉVAL! – 2010. SZEPTEMBER 12.
XXXVII. ÚRNAPJA
101. kérdés: Esküdhet-e valaki keresztyén módon is az Isten nevére?
Felelet: Igenis, ha ezt alattvalóitól a világi felsõbbség vagy valamilyen szükség követeli, hogy így tartsuk fent és biztosítsuk hitelünket és igazságunkat Isten dicsõségére és felebarátaink javára. Az ilyen esküvés ugyanis Isten Igéjén alapszik és ezért azt Istennek szentjei mind az Ó-, mind az Újszövetségben helyesen  gyakorolták is.
102. kérdés: Szabad-e a szentekre vagy más teremtményekre esküdni?
Felelet: Nem szabad, mert az igazi esküvés nem egyéb, mint Istennek segítségül hívása, hogy Õ, mint a szíveknek egyedüli vizsgálója, tegyen tanúságot az igazság mellett és büntesse meg azt, aki hamisan esküszik; ez a tisztelet pedig nem illet meg egyetlen teremtményt sem.
2010. SZEPTEMBER 05.
XXXVI. ÚRNAPJA
99. kérdés: Mit kíván Isten a harmadik parancsolatban?
Felelet: Azt, hogy Isten nevét ne csak átkozódással, vagy hamis esküvel, de még szükségtelen esküdözéssel se káromoljuk, se így vele vissza ne éljünk; de még hallgatással vagy elnézéssel se váljunk részesekké ily rettenetes bûnökben. Egyszóval, Isten szent nevét mindig csak félelemmel és mély tisztelettel említsük avégre, hogy Õróla igazán vallást tegyünk, Õt segítségül hívjuk, és minden szavunk és cselekedetünk az Õ dicsõítésére szolgáljon.
100. kérdés: Oly súlyos bûn-e Isten nevének esküdözéssel vagy átkozódással való meggyalázása, hogy még azok ellen is felgerjed Isten haragja, akik tõlük telhetõleg nem igyekeznek azt megtiltani vagy megakadályozni?
Felelet: Bizonyára úgy van, mert nincs is nagyobb bûn, amely ellen Isten haragja inkább felgerjedne, mint az Õ nevének meggyalázása. Ezért is parancsolta meg, hogy halállal büntessék.
NK EGYÜTT A HEIDELBERGI KÁTÉVAL! – 2010. JÚNIUS 27.
2010. AUGUSZTUS 22.
XXXIV. ÚRNAPJA
93. kérdés: Hogyan oszlik meg a Tízparancsolat?
Felelet: Két táblára, melyek közül az elsõ tábla négy parancsolatban arra tanít: miképpen kell magunkat viselnünk Isten iránt, a második tábla pedig hat parancsolatban a felebarátaink iránt való kötelességeinket adja elénk.
94. kérdés: Mit követel Isten az elsõ parancsolatban?
Felelet: Azt, hogy ha nem akarom eljátszani lelkem üdvösségét, kerüljek és távoztassak el minden bálványimádást, varázslást, babonáskodást, szenteknek vagy más teremtményeknek segítségül hívását. És hogy az egy, igaz Istent igazán ismerjem meg, egyedül csak Õbenne bízzam, teljes alázatossággal és béketûréssel minden jót egyedül Õtõle várjak és Õt teljes szívembõl szeressem, féljem és tiszteljem, úgy hogy inkább le tudjak mondani minden teremtett dologról, mintsem hogy a legkisebb részben is az Õ akarata ellen cselekedjem.
95. kérdés: Mi a bálványimádás?
Felelet: Az, ha az ember az egy, igaz Isten helyett, Aki magát Igéjében kijelentette, vagy még Õrajta kívül is, mást képzel vagy tartogat magának, hogy abba bizalmát vesse.
XXVI. ÚRNAPJA – 69. kérdés: Mi módon emlékeztet és biztat téged a szent keresztség afelõl,
hogy Krisztusnak a keresztfán való egyetlenegy áldozata javadra szolgál?
Felelet: Oly módon, hogy a vízzel való külsõ megmosást maga Krisztus szerzette és egyben azt ígérte, hogy az Õ vére és Lelke az én lelkem tisztátalanságát, azaz minden bûnömet olyan bizonyosan elmossa, amilyen bizonyosan megmosattam külsõképpen a vízzel, amely a test tisztátalanságát szokta elmosni.
70. kérdés: Mit jelent a Krisztus vérével és Lelkével megmosatni?
Felelet: Azt jelenti, hogy Istentõl elnyerjük bûneink bocsánatát az Õ kegyelmébõl a Krisztus véréért, amelyet Õ a keresztfán való áldozatában érettünk kiontott. Továbbá, hogy a Szentlélek megújít és a Krisztus tagjává szentel bennünket, hogy a bûnnek egyre jobban meghaljunk és istenes, feddhetetlen életet éljünk.
71. kérdés: Hol ígérte Krisztus, hogy Õ minket vérével és Lelkével olyan bizonyosan megmos, amint megmosattunk a keresztség vizével?
Felelet: A keresztség szereztetése alkalmával; midõn így szólt: „Elmenvén tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén õket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében. Aki hiszen és megkeresztelkedik, üdvözül; aki pedig nem hiszen, elkárhozik.” Ez az ígéret ismétlõdik meg akkor is, midõn a Szentírás a keresztséget „újjászületés fürdõjének” és „a bûnök elmosásának” nevezi.
 
GONDOLKOZZUNK EGYÜTT A HEIDELBERGI KÁTÉVAL! – 2010. JÚNIUS 13.
XXIV. ÚRNAPJA
62. kérdés: Miért nem számíthatnak a mi jó cselekedeteink Isten elõtt való igazságunkként vagy annak valami részeként?
Felelet: Azért, mert annak az igazságnak, amely Isten ítélõszéke elõtt megállhat, teljesen tökéletesnek és az Isten törvényével egészen megegyezõnek kell lennie, a mi legjobb cselekedeteink is azonban ebben az életben mind tökéletlenek és bûnnel beszennyezettek.
63. kérdés: Nincs hát semmi érdemük a mi jó cselekedeteinknek, holott Isten azt ígéri, hogy azokat mind e földi, mind a jövendõbeli életben megjutalmazza?
Felelet: Ez a megjutalmazás nem érdemünkért, hanem kegyelembõl történik.
64. kérdés: Nem nevel-e ez a tanítás könnyelmû és elvetemült embereket?
Felelet: Nem, mert lehetetlen, hogy azok, akik igaz hit által Krisztusba oltattak, a háládatosság gyümölcseit ne teremjék.
 
GONDOLKOZZUNK EGYÜTT A HEIDELBERGI KÁTÉVAL! – 2010. JÚNIUS 06.
XXIII. ÚRNAPJA – 59. kérdés: Mi hasznát veszed, ha mindezeket hiszed?
Felelet: Azt, hogy Isten elõtt Krisztusban megigazulok és az örök életnek örököse vagyok.
60. kérdés: Mi módon igazulsz meg Isten elõtt?
Felelet: Egyedül a Jézus Krisztusban való igaz hit által, oly módon, hogy bár lelkiismeretem vádol, hogy Istennek minden parancsolata ellen súlyosan vétkeztem és soha azoknak egyikét sem tartottam meg, sõt még mindig hajlandó vagyok minden gonoszra, Isten mégis minden érdemem nélkül, ingyen kegyelmébõl, nekem ajándékozza és tulajdonítja Krisztusnak tökéletes elégtételét, igazságát (igaz-voltát) és szentségét, mintha soha semmi bûnöm nem lett volna, sõt mintha mindenben olyan engedelmes lettem volna, amilyen engedelmes volt érettem Krisztus, – de csak akkor, ha e jótéteményeket hívõ szívvel elfogadom.
61. kérdés: Miért mondod, hogy egyedül csak hit által igazulsz meg?
Felelet: Nem mintha hitem érdeméért volnék kedves Isten elõtt, hanem azért, mert egyedül Krisztus elégtétele, igazsága (igaz-volta) és szentsége az én igazságom Isten elõtt és ezt semmi más módon nem fogadhatom el, sem sajátommá nem tehetem, hanem csak egyedül hit által.
 
GONDOLKOZZUNK EGYÜTT A HEIDELBERGI KÁTÉVAL! – 2010. MÁJUS 23.
XXI. ÚRNAPJA – 54. kérdés: Mit hiszel a közönséges keresztyén anyaszentegyházról?
Felelet: Hiszem, hogy Isten Fia a világ kezdetétõl fogva annak végéig az egész emberi nemzetségbõl Szentlelke és Igéje által az igaz hit egyességében magának egy kiválasztott gyülekezetet gyûjt egybe, azt oltalmazza és megõrzi. És hiszem, hogy annak én is élõ tagja vagyok és örökké az is maradok.
55. kérdés: Mit értesz a „szenteknek egyességén”?
Felelet: Elõször, hogy minden egyes hívõ, mint tag, az Úr Jézus Krisztusnak, minden õ javainak és ajándékainak osztályrészese, továbbá, hogy ki-ki kötelességének ismerje, hogy Istentõl nyert ajándékait készséggel és örömmel a többi tag javára és üdvösségére fordítsa.
56. kérdés: Mit hiszel a bûnök bocsánatáról?
Felelet: Hiszem, hogy Isten a Krisztus elégtételéért minden bûnömrõl és bûnös természetemrõl, amellyel teljes életemben harcolnom kell, soha többé meg nem emlékezik, hanem krisztusnak igazságát (igaz voltát) kegyelembõl nekem ajándékozza, hogy soha ítéletre ne jussak.
 
GONDOLKOZZUNK EGYÜTT A HEIDELBERGI KÁTÉVAL! – 2010. MÁJUS 16.
XX. ÚRNAPJA – 53. kérdés: Mit hiszel a Szentlélekrõl?
Felelet: Hiszem elõször, hogy Õ az Atyával és a Fiúval egyenlõképpen örök Isten. Másodszor, hogy Õ nekem is adatott, engem igaz hit által Krisztusnak és minden Õ jótétmenyének részesévé tesz, vigasztal és velem marad mindörökké.
 
GONDOLKOZZUNK EGYÜTT A HEIDELBERGI KÁTÉVAL! – 2010. ÁPRILIS 25.
XVII. ÚRNAPJA – 45. kérdés: Mit használ nekünk Krisztus feltámadása?
Felelet: Elõször: feltámadásával legyõzte a halált, hogy minket részesíthessen abban az igazságban (megigazulásban), amelyet nekünk halálával szerzett; másodszor: az Õ ereje most minket is új életre támaszt fel; harmadszor: Krisztus feltámadása a mi dicsõséges feltámadásunknak bizonyos záloga számunkra.
 
GONDOLKOZZUNK EGYÜTT A HEIDELBERGI KÁTÉVAL! – 2010. ÁPRILIS 11.
XV. ÚRNAPJA – 37. kérdés: Mit értesz azalatt, hogy Jézus „szenvedett”?
Felelet: Azt, hogy Õ földi életének egész ideje alatt, különösen pedig annak végén, Istennek az egész emberi nemzetség bûne ellen való haragját testében-lelkében elhordozta, és pedig avégre, hogy e szenvedésével, mint egyetlenegy engesztelõ-áldozattal a mi testünket és lelkünket az örök kárhozattól megszabadítsa és számunkra Istennek kegyelmét, az igazságot (megigazulást) és az örök életet megszerezze.
38. kérdés: Miért szenvedett Jézus a Poncius Pilátus bírósága alatt?
Felelet: Azért hogy a polgári bíró által ártatlanul ítéltessék el és ily módon szabadítson meg minket Istennek szigorú ítéletétõl, amely reánk szállana.
39. kérdés: Nagyobb dolog-e az, hogy Jézus keresztre feszíttetett, mintha másnemû halállal halt volna meg?
Felelet: Nagyobb, mert ebbõl vagyok bizonyos afelõl, hogy Õ azt az átkot, amelynek súlya rajtam volt magára vette; a kereszthalált ugyanis Isten megátkozta.

Készítette: IP & Petya Team
Református Esperesi és Gondnoki Hivatal © 2024