SZKIRG - MNTE - II. Rákóczi Ferenc-emlékév

A II. Rákóczi Ferenc-emlékév jegyében péntek este (szeptember 20-án) a budapesti, 20 párból álló Magyar Nemzeti Táncegyüttes lépett színpadra a zentai Sportcsarnokban.

A Tenkes kapitánya című táncjátékra mintegy 1800-an voltak kíváncsiak.

Csibi Krisztina, a Magyarság Házának igazgatója elmondta: "Lényeges, hogy a fontos események a külhoni régiókban is megjelenjenek. A célunk, hogy ne csak a magyarországi események, hanem az emlékévek közös megünneplései is jelen legyenek minden magyar ember szívében."

A SZKIRG diákjai az iskolabuszt megtöltve utaztak ki Zentára erre az alkalomra. Az egy napos tanulmányi út fő célja az előadás megtekintése volt, de a 19 órai kezdés előtt még lehetőség nyílt ismerkedni a történelmi múltú várossal is.

Az egyik (zentai születésű) diákunk szülei vártak és kalauzoltak bennünket. Megérkezésünk után a Városházához vezettek. Ez a szecessziós stílusú épület "uralja" a város főterét a zentaiak, és az ide látogatók gyönyörűségére.

Idegenvezetőnk irányításával néztünk körbe, a díszterembe is beültünk néhány hasznos információra. Innen a zentai csata Emlékkilátóba vezetett az utunk. Szemügyre vettük a zentai csata egy jelenetét ábrázoló makettet (2x2m és 2000 figura), és a csata gigászi méretű falra festett térképét a csata hőseinek neveivel. Láttuk az összecsapásban résztvevő katonák korhű öltözékeit, és a csatával kapcsolatos levelezéseket. A városháza teraszáról, mintegy 50 m magasból gyönyörködtünk a panorámában.

A ragyogó napsütésben egy rövid sétát tettünk a Tisza- parton, ahol a csata emlékét egy emlékkomplexum őrzi.

Azért volt időnk még fagyizásra, játékra a játszótéren, focizásra.

Az előadás előtt a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel közös fotót készítettünk. Mindenki kapott emléket is, egy órarendet, amin a táncegyüttes pillanatképei láthatók.

A műsor kezdeteként Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte a vendégeket/nézőket. Kiemelte: "Az emlékévek jelentősége abban nyilvánul meg, hogy az egyetemes magyarság együtt tud ünnepelni, együtt érzi annak fontosságát évről-évre, hogy olyan alkalmak, történelmi, múltbeli események, személyiségek vannak, akikre méltón lehetünk büszkék".

Bízom abban, hogy ezeket a gondolatokat diákjaink szívébe is "bevéstük".

Ismét "otthon" voltunk és külhoni testvéreinkkel együtt tapsoltunk a fergeteges előadás végén.