Alexandriai Szent Athanáz (298-373)

298 körül született Egyiptomban. Alacsony és sötét bőrű volt, amiért ellenfelei „fekete törpének” csúfolták. Kiválóan ismerte a görög nyelvet és a Bibliát. Fiatal korában az egyiptomi puszta remetéivel töltött sok időt, akiktől önfegyelmet tanult. Alexandriai Alexandrosz püspök titkára lett, akit elkísért a niceai zsinatra is. Ebben az időben még csak diakónus volt. Már az ariánus vita előtt két művet írt, amelyekben megvédi Jézus istenségét. Az ariánusokat úgy tekintette, mint akik alapvetően veszélyeztetik a keresztyénség legfontosabb tanítását. Alexandrosz 321-es pásztorlevelében elítélte Arius tanítását, ebben minden bizonnyal Athanáz is közreműködött társszerzőként. 328-ban, amikor meghalt a nagy elődje, Athanázt választották meg Alexandria püspökévé, ezzel patriarchává. Ellenfelei hazugságokat terjesztettek róla, így pl. azt, hogy megakadályozza az egyiptomi gabonaellátás eljutását a császárvárosokba. Constantinus császár erre 335-ben Trierbe száműzte a püspököt. 337-ben hazatérhetett, de 341-ben ismét el kellett költöznie: ezúttal Rómába és Aquileia városába. 350-ben ariánus vallású császára lett a birodalomnak, aki egy ariánus zsinattal elítéltette Athanázt. Az egyházatya menekülni kényszerült, ezúttal az egyiptomi sivatagban rejtőzött el. Innen 362-ben térhetett vissza püspökként Alexandriába. Ott egy zsinaton Szentháromságot támogató dokumentumot fogadtatott el. Zaklatott élete 373-ban ért véget.